Karácsonykor

Már magam sem emlékszem, de valószínúleg már régebben is szerettem volna írni egy verset a téli napfordulóról és a karácsonyról, és az azokat megelőző, de lényegében ugyanolyan fontos várakozási időszakról.
Az alábbiakat 2018 decebmerében sikerült sorokba és versszakokba rendeznem: 

KARÁCSONYKOR

Itt hóesésben, ott napsütésben,
tengeren innen és azon is túl,
együtt szalad a nappal az éjjel,
az idő hagyja és hozzájuk simul.

Ha lehetne én is végignézném,
hogyan tárul fel nyugat és kelet,
de a pillanatnak röpke létén
úgy suhannak, mint apró sejtelem.

Egy az éjjel s csak fele a nappal,
de a sötét ma háttérbe szorul,
mert épp egy fénylő csillag mutatja
arcát a Napnak, s az felénk fordul.

Gondolhatnánk, hogy nincs erő benne,
hiszen még éppen csak alig lángol.
De már így is itt hagyott egy jelet,
hogy lassan leomlik minden fátyol.

Minden, amit a sötétség hozott,
halványul s hamarosan elillan;
Hozd el most is nékünk Karácsonykor
a reményt, te fénylő és szent csillag!

A vers megjelent a Párkereső című kötetemben és korábban a Holnap Magazinban is.

De lényegesebb, hogy természetesen boldog és kívül-belül fényes karácsonyt Mindenkinek!