A hely

A 2. bejegyzés főszereplőjének kiválasztásakor az volt az egyik szempont, hogy egy korai vers után jöhetne jelenleg egy olyan, ami még mindig viszonylag régi, de már mégis egy következő időszakot képvisel.
Az alábbiakban olvasható írás anno nem kifejezetten versnek készült, inkább egy villanászerű, de folytonos "gondolat".
Vagy még az is lehet, hogy van némi összefüggés az előző bejegyzés végén található alapvető mozgatórugókkal? Vagy csak "Purple haze, all in my brain"?  

Egy biztos: szinte egy szuszra és a belső írányítás figyelmen kívül hagyásával íródott Budapesten,
a 2010-es évek első felének egyik március 24-éjén.
 

A HELY

Levelek készülnek, 
hogy visszatérjenek,
és megtalálják majd őket
abban a dicsőséges formában, 
ahol keletkezésüknek apró, 
mégis látványos villanófényben 
hallható visszhangja volt. 
Ott le kell vetkőzni. 
De nem a testnek. 
Hanem azoknak a bíbor folyóknak, 
amik telis-tele vannak 
a víz szikrázó táplálékával, 
és utasának azon vágyaival,
amik régóta ott tündökölnek már
az ő legnagyszerűbb álmában.

Az alábbi fotó nem kapcsolódik szorosan a vers keletkezéséhez, de valamit mégis jól szemléltet:)
Készítette: Csordás Melinda. Helyszín: Balatonfüred